Használat közben 03. - A Balin munkában

Palcsesz "Angelero" Imi kése és a véleményem

2017. május 01. - Bogyi bácsi

Szevasztok!

Úgy adódott, hogy tél végén a szomszéd házára ránőtt valami dzsumbuj a mi kertünk felől. Ötletem sincs, hogy milyen fa - az asszony persze tudja - de a lényeg nem is ez. Mivel tél végén - tavasz előtt még nem sarjadt annyira a fű, hogy kedvenc kis kosomnak (Turcsinak hívják egyébként ha érdekel) elég legyen, a réti széna meg már nem tetszett neki - hogy a fene a válogatós pofáját - ezért ahogy őseink is szokták hopsza!, odavetem elé a zöldtakarmányt. Na ezt mostanra (április vége, május eleje) frankón le is zabálta, én meg kapva kaptam az alkalmon, hogy a maradványokat szétcsapkodhassam az egyébként nem csapkodásra készült "nagyvasammal". Ennek az igazán rövid, kb. 30 perces munkának a tapasztalatairól írok most.

A kezdet kezdetén megfogadtam Sapapa éltárs tanácsát (Köszi!!! :) ) és csuklózsinór helyett kisujjzsinórt használtam. Semmi extra, csak a Leierből kapott, általam bálakötöző madzagnak titulált vacakból vágtam le egy darabot és azt tekertem a kisujjam köré. Ez a megoldás, mint kiderült igen-igen üdvözítő volt! Az amúgy nem sújtásra tervezett kés erejét megsokszorozta! Éreztem a pillanatot, amikor egyébként kiröpülne a kezemből, de a zsinór megfogja és eszméletlen erővel csapódott a fába! Asszem ezt a megoldást rendszeresíteni fogom! Ebben az esetben a markolat anyaga (csúszik-é avagy sem) szerepet tulajdonképpen nem játszik. Az egész mutatvány azon áll vagy bukik, hogy megfelelő hosszúságú-e a zsinór. Gondolná az ember, hogy a kés hegye alatti íven a legnagyobb a csapás ereje - de a lófaszt! Bár az ív itt adja magát (hengeres faág találkozik a körcikk alakú pengével = érintők találkoznak, az erő egyetlen pontban adódik át), mivel a penge kialakítása olyan, hogy a hegynél kevesebb az anyag, így itt a sújtás ereje elvész. Tapasztalatom szerint a legnagyobb hatásfokkal a penge középső részénél tudtam csapkodni. Ez fontos megfigyelés volt, hiszen így tudtam belőni, hogy "éles" helyzetben (szerintem ilyenbe sosem kerülök) mekkora energia befektetéssel, mekkora hasznot hajthatok magamnak. Azért is jó volt erre így rájönni, mert az erőkar és a biztonsági távolság (milyen messze állj a késtől, ha bármi megtörténhet) egyáltalán nem volt egyértelmű. Most már jó közelítéssel tudom, hogy a penge utolsó kb. 4 cm-re sújtani nem jó, fölösleges tehát olyan távolságra csapni vele, hogy ezzel a résszel akarjam eltalálni (ugyanakkor ez a rész is borotvaéles, tehát ha mellécsapok, kiszalad a penge a vágandó anyagból, akkor ez a kis rész is nagyon komoly sérüléseket tud okozni, ezért kell a megfelelő távolságot belőni és abból csapkodni).

A 100Cr6-os acél, a hőkezeléssel és a pengegeometriával együtt nekem nagyon bevált! Fotóztam a munka közben és a végén is - egyiknél sem csillant be, pedig kapott rendesen! Most itt ülök a konyhában, Szelényi mester pannonhalmi királyleánkáját kortyolgatom 3 decinként ( :D ) és azt kell mondanom, hogy még a papírteszten is simán átmegy (de borotválni már nem borotvál - ezt meg mondjuk tapasztalat alapján 5-5 húzással a pasztás bőrön orvosolni tudom).

Egyetlen egy negatívumra sikerült fölfigyelnem. A markolat végén, az alsó részen egy hangyafasznyit az agancs nem takarja a fémet. Ezt Imi hiába kerekítette le, még így is kapar a szentem! Ez fél óra alatt szépen le is kapta a hámréteget a "bemutatós, kapd be! ujjamról". Lehet, hogy egy szalagcsiszoló ezen segítene... Na de ezt a kis kellemetlenséget leszámítva minden a legnagyobb rendben volt, a kés szuper! Na és akkor jöjjenek a képek!

A kezdet kezdete - nem tűnik soknak és nem is volt az!

A kisebb gallyakat egyetlen csapásból levágja, szép, tiszta, egyenletes vágási felületet hagy maga után (ha azt mondod, hogy ez nem szempont, akkor nagyon tévedsz! ez mutatja ugyanis, hogy a penge geometriája és élezése is hibátlan!)

A vágási feri felület

A vastagabb ágakra három csapás is elkélt.

Mondjuk azért azt is lemértem már, hogy egy csapásból mekkorát visz

Hát pont ekkorát! 3/4-ig simán harapja! És mondom: ez nem csapkodásra készült!

Ez után csináltam egy képet az éléről. Szerintem itt hiba nincsen! :) (Szeretem ezt a kést, bassza meg! :D )

Ne mondjátok, hogy csak gallyazok! :D Az egész mutatvány nem tartott tovább fél percnél. Igaz, ezt nem is tagadom, hogy közben sűrűn és rendkívül profán kontextusban emlegettem a zsidók által nem messiásnak tartott fiatalembert...

Ez itt a végéhez közelítő állapot.

Jól látható, hogy az éléből nem pattant ki semmi. Meg az is, hogy a zsinór olyan rojtos már a használattól, mint öreg ribanc "munkaeszköze" a kuplerájban.